Magyar szerkezettár

szám

1. megszámlált egység(ek)ből álló mennyiség. | <kif-ekben.> ▸ számba jön ▸ számba vesz valamit ▸ számon kér valamit ▸ számon tart valamit ▸ számot ad valamiről | számadat. beszélő v. beszédes számok.

2. ennek egy v. több számjegyből álló jele. kétjegyű szám.

3. <ez mint valaminek a megkülönböztetésére, nyilvántartására való megjelölés; házszám, iktatószám stb. (röv.: sz.).> helyrajzi szám. | telefonszám, telefonállomás. a hívott szám foglalt.

4. műsoros rendezvény, verseny egyik önálló része. | kül. a könnyűzenében: zeneszám. | (állítm-ként) ▸ nagy szám

5. újság, folyóirat stb. azonos sorszámú és tartalmú példányai együttvéve, ill. közülük egy.

6. nyelvt az a kategória, ill. ennek megfelelő alak(ok rendszere), amely azt fejezi ki, hogy egy v. több személyről, dologról van-e szó. egyes, többes szám.

[ tör ]

..........

szám

→ száj ⊕ birtokos személyjel

száj

1. a fejen az emésztőcsatorna kezdeti nyílása a mögötte levő üreggel együtt. | (a két) ajak. szájába harap. | szájüreg. bevesz a szájába valamit.

2. az ember testének ez a része mint a beszéd szerve. ▸ valakinek a szájjába adja a szót ▸ a szájamból számból vette ki a szót ▸ olyan nagy akkora a szája, mint a bécsi kapu | <híresztelés, megszólás, pletykálkodás jelképeként.> ▸ a falu, a világ szájára kerül szájára veszi a világ | szó, beszéd <a tettel ellentétben>. csak szájjal segít.

3. üregnek, üreges testnek, szervnek a nyílása. a barlang, a kulacs szája. | völgy, hegyszoros bejárata, torkolata. ▸ szájába rág valakinek valamit ▸ egy szájból hideget, meleget fúj ▸ megégette a száját a forró kása

[ fgr ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

____________________

ó/kettős

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ kettő ⊕ -s

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

kettő

tőszn (jelzőként két h.)

1. egynél eggyel több (2). a maradék kettő. | két személy, dolog. kettő helyett dolgozik. | (szjellel) a jelzett személyek közül kettő. kettőnkről van szó. | rendsz. biz két egyed, (pénz)egység. kettő húszba kerül. | ennyi év(es). ma tölti be a kettőt. | sorrendben a második óra, es. perc, év. pontosan kettőkor. | a kettes számú ház, helyiség. félemelet kettő. | <pongyola haszn, hónap neve után:> másodika. január kettő. | ▸ ketten ▸ kettőbe

2. biz a kettes számjegy.

3. két különböző dolog. adni és kapni, az kettő.

4. <vezényszóban, ill. felszólítás nyomósításában.> egy, kettő, (három)! indulj!

[←két ]

-s

képző (főként névszóhoz)

I. mn-képző

1. <annak kif-ére, hogy valakinek, valaminek van valakije, valamije, ill. van benne, rajta valami.> nős [ember]; mákos [rétes]. | < (élet)kor, időtartam kif-ére.> tízéves [fiú]; kétnapos [eső].

2. <annak kif-ére, hogy valami együtt jár, ill. összefügg valamivel.> hajszás [élet]; hagyományos [viselet.]

3. (kül. összetételekben) <valami tartására, tárolására való alkalmasság kif-ére.> szódás[üveg]; fás[kamra].

4. (tulajdonnévhez is ) <hasonlóság, valaminek való megfelelés kif-ére.> acélos [akarat]; adys [vers].

5. (szn-hez) <számmal való megjelölés, minősítés kif-ére.> ötös [találat]; négyes [dolgozat].

6. (hsz-hoz v. nu-hoz) ritk <körülménynek mint tulajdonságnak a megnevezésére.> mögöttes [terület]; esetleges [akadály].

II. fn-képző

1. <valamivel foglalkozó személy megnevezésére.> órás, csapos. | <valahogyan, ill. vhol foglalkoztatott személy megnevezésére.> béres, napszámos, napidíjas, portás. | <valamit kedvelő személy megnevezésére.> dohányos. | <vmely közösség tagjának megnevezésére.> elsős.

2. <növénnyel borított terület megnevezésére.> fenyves, kukoricás.

3. (szn-hez) <számmal meghatározott dolog, személy megnevezésére.> [adj egy] ezrest; [öreg] negyvennyolcas.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4